Komádi város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Berettyóújfalui kistérség
Lakosság: 6055 fő
Terület: 144.65 km²
Népsűrűség: 41,86 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 54

Fekvése

A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől(25-30 km).

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Dobaipuszta és Körösszakál között található.

Története

Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regesztrumba. Ekkor Comadnak, azaz Komádnak írják a települést. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek.

1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal.

1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolera járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg. A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. 1842-ben fejezik be a református templom építését.

A ’48-49-es szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek. Az I. Világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő. 1923. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek. Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban.

A II. Világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk.

1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harca nem került sor.

A ’90-es években az ipari létesítmények megszűntek.

2001. július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.

(Dr. Makai Sándor könyve alapján)

Nevezetességei

A Komádi vásár:

1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül ’39-től ez lett a Komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.

Ipara

•A kendergyár:

Az 1800-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.

•Varroda:

1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.

•Malom:

A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.

Látnivalók

•Református templom:

1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a XIX. századból való. Cím: Hősök tere

•1848-49-es emlékmű: Győrfi Lajos szobrászművész alkotása

Következő községek

További községek